
Bolya István 2004-ben járt először Moldvában, ahol kézműves foglalkozásokat tartott a helyi gyerekeknek. Ez alkalmat teremtett arra is, hogy portrésorozatában megörökítse őket.
Idézet egy tábori visszaemlékezésből: „A kézműves foglalkozások, táncos-zenés játszóházak délelőttönként főleg a helyi gyerekeknek szólnak. Mivel általában év közben kevés idő jut arra, hogy ezekkel a gyerekekkel így foglalkozzanak szüleik, tanítóik, olthatatlan szomjjal fordulnak a gyöngyfűzés, az agyagozás, a gyertyamártás és a játszóházak adta új élmények felé.”
Az olthatatlan szomj valóban jó kifejezés, hisz ezen a vidéken kevés lehetőség adódik a gyerekekben rejlő végtelen kreativitás megélésére. Tekintetükben egyszerre van jelen az örök gyermek huncutsága, romlatlan tenniakarása és valami megfoghatatlan, ami csak e vidék legkissebjeinek sajátja.
2004 nyarán több mint 250 fotó készült. Ebből válogatunk az elkövetkező hetekben. (a szerk.)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|